Sosem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, vagy egyszerűen csak természetesnek tartom, hogy a zalaegerszegi belváros egyik meghatározó épületegyüttese. (Annál is inkább, mert életkorom miatt maximum régi fotókon láthattam, hogy milyen volt a városkép mielőtt megépült.) A Csipkeházakról van szó, ami a minap ismét fókuszba került, mert a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület javaslatára a települési értéktár része lett (több más helyi „jelenséggel” együtt).
Vagyis egy olyan helyi értékké vált, ami akár méltó lehet arra is, hogy a Magyar Értéktárba kerüljön, vagy (merjünk nagyot álmodni) hungarikum legyen. Persze a piramis csúcsára csak egy hosszú procedúra után lehet felérni: sok fordulós ajánlások és mindenféle testületi döntések kellenek hozzá. Szóval nem valószínű, hogy a legmagasabb szintig eljutunk vele; hacsak egyszer nem lesz véletlenül egy olyan kategória, ami a szocialista korszak építészeti értékeiből válogat.
A Vadász György építész által tervezett Csipkeházak ugyanis attól különlegesek, hogy kicsit más irányt adtak az akkoriban megszokott belvárosfejlesztésnek, és így a városképnek. Röviden: járhattunk volna sokkal rosszabbul is. Vadász ugyanis 1976-ban nem egy szigorú, funkcionális lakóházat, vagy sokemeletes „panelsort” tervezett a zalaegerszegi Kossuth utcára, hanem némi játékosságot vitt a tervekbe; és így a zalai megyeszékhely lakóinak mindennapjaiba is.
Bár az épületegyüttes fő „váza” kétségkívül modern, későmodern jegyeket tükröz, a csipkézett erkélykorlátok és a göcseji boronaházak csonkakontyos formavilágát idéző tetőrész szerintem már jócskán a posztmodern felé kacsintgat. Nem véletlen, hogy a 80-as években (amikorra a mai Európa téri szakasz is elkészült) országos szinten is igazi különlegességként tekintettek rá. Érdekes, hogy az elsőhöz képest, a második ütemnél már sokat szelídült a homlokzatot uraló vörös/tégla szín. Annak ellenére, hogy a tervező megtartotta a szürke/vörös színkombinációt. De az arányok szemlátomást változtak.
Mára már persze megkopott a fénye mind a Kossuth utcai, mind az Európa téri házsornak. A „régi Csipke” korszerűsítése – főleg az árkádok fejlesztése – pedig talán sikerülhetett volna jobban is. Nekem változatlanul furcsa, hogy eltűnt a tetőre vezető lépcsősor (vele együtt az a korábbi ötlet, hogy afféle zöld tetőteraszként funkcionáljon a felső szint). Az „új Csipke” alatti átjárók is elég sivárak, na és a falfirkák sem éppen street art alkotások. Szóval az egész épületegyüttesre ráférne egy alapos felújítás.
Ritkán esik róla szó, de szintén Vadász György nevéhez kötődnek a Harmónia- és a Csipke üzletházak tervei is; vagyis a Kossuth utca átalakításának későbbi fejezete is az ő munkásságának a szimbóluma. Ez az épület már tényleg posztmodern stílusú. Korábbi századok épületformáival játszik; ez más munkáira is jellemző volt a 80-as évek végétől. Az üzletház a rendszerváltozás idején épült. Erre az időszakra pedig már magam is jól emlékszem. Például, hogy mekkora szomorúság volt, amikor a Kossuth utcai régi játékbolt (A Játékbolt) épületét elbontották. A zárás miatti leárazás viszont jó alkalom volt arra, hogy felvásároljuk a fél boltot. 🙂
Azt sem felejtem el sohasem, hogy a Dísz tér melletti építési terület palánkjai telis-tele voltak választási plakátokkal. A politikai sokszínűség jegyében. (Ki látott addig ilyesmit.)
Amúgy érdekes dolog ez a helyi érték kérdés: a 2008-ban megjelent, Németh József által szerkesztett Egerszegi örökség című könyvben például érthető módon nincs még említés a Csipkeházakról (nem volt sem védett épület, sem a helyi értéktár része). Illetve Vadász György kapcsán, a névmutatóban csupán annyi, hogy ő tervezte a Csipkeházakat. Merthogy Vadász a könyvben mint a városháza előtti Zrínyi-szobor tervező építésze szerepel. De neve feltűnik egy régi, színes, terrakotta Madonna szobor kapcsán is. A rendszerváltozás után ugyanis a szobor épp a Vadász György által tervezett Harmónia üzletház homlokzatára került „vissza”. Mivel előtte az itt álló egyemeletes családi ház homlokzatát díszítette.
Nyilván egy új – a város épített örökségét összefoglaló, vagy a meglévőt kibővítő – kiadványban már a Csipkeházaknak is és az üzletháznak is ott lesz a helye.
