Cseh Tamás daloktól a Fekete Lyukig – Konferencia a populáris zenéről, tárlat az undergroundról

Mindig szerettem volna egy olyan konferenciára beülni, ahol a könnyűzene, vagy a zenei szubkultúrák társadalmi, politikai vagy kulturális (esetleg kultúrkommunikációs) szerepéről, hatásairól van szó. Az elég nyilvánvaló volt, hogy ez nem Zalaegerszegen történik majd meg, de arra sem számítottam, hogy a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara lesz a helyszín és annak politológia …

Kelet-közép európai Rolling Stones hatások – Mick Jagger nyomok Prágában

Varázsolni úgy kell, hogy egyik nyáron elmész Prágába Guns and Roses koncertre, másnap múzeumokat látogatsz: lefotózod magad Andy Warhol híres, Mick Jaggerről készült grafikájával. Aztán a következő évben pontosan ugyanazon a napon visszamész Prágába… Rolling Stones koncertre. Még a helyszín is ugyanaz: a Letňany reptér. Hasonlósági mágia, Frazer de örülne! No filter Tour Gyúrtam már …

Tiltott zónák, Fluxus pimaszság – Hatvanas évek; kétszer

Volt néhány olyan nap, amikor mindenféle akadály nélkül át lehetett sétálni a 60-as évekből, a 60-as évekbe. Az 1960-as évek magyarországi Tiltott, Tűrt, Támogatott (három T) művészeti világából, egy sokkal nyitottabb, szabadabb és „akciódúsabb” nemzetközi képzőművészeti közegbe; a Fluxusba. Ahhoz, hogy az említett évtized változatossága és megannyi titokzatossága feltáruljon, csak egy Buda és Pest távolságot …

Az oroszok már a virtuális pokolban vannak

Persze csak ami a kortárs művészetet, azon belül is az idei Velencei Képzőművészeti Biennálét illeti. Az oroszokat képviselő Recycle Group (Andrei Blokhin, Georgy Kuznetsov) egy különös projekttel jelentkezett az 57. nemzetközi seregszemlére. Dante után szabadon, egy labirintusszerű, virtuális poklot kreáltak, mely egy abszurd – de napjainkra nagyon is jól reflektáló – ötleten alapul. A láthatóvá …

Mit adott nekünk a Twin Peaks?

Persze nem úgy értendő a kérdés, mint az unásig ismételt, Brian életéből való „Mit adtak nekünk a rómaiak?” idézet. A válasznál nem gondolok nagy, és távlati dolgokra, sem az emberiségre, sem Jeruzsálemre, de még Európára sem (a Twin Peaks filmsorozat hatása e kategóriákban nem hiszem, hogy értelmezhető:)) Önző módon, inkább a saját korosztályomra – na, …

Május 1. Dunaújváros – Majális nutellás-banános palacsintával

A helyszín autentikus, az ünnep már nem. Nincs felvonulás, se sör-virsli akció. Lenin szobra a város múzeumának kőtárában pihen, limlomok közt; bár még áll, nem dőlt el. Ennyi jár is a régmúlt idők, meg a ház szellemének, hiszen pártszékháznak épült annak idején, nem múzeumnak. Aratók A „vasmű” parkolója tele van autókkal: igen, manapság munkaszüneti napon …

Csőváz, Breuer! – Világhírű dizájn, magyar sors

Csőváz! – köszönünk sokszor a legközvetlenebb ismerőseinknek, barátainknak. Aztán lazán lehuppanunk egy székre – lehet, hogy épp egy kései csővázasra. Nem mintha a harmincas években kitalált modern dizájnnak, illetve a szóban forgó szék tervezőjének, Breuer Marcellnek (1902-1981) bármi köze is lenne az olasz „Csáóból” magyarított és szlengesített köszönéshez. Hacsak annyi nem, hogy Breuer ismét itthon …

A KÉPben: a zalaegerszegi kapuk

Már évek óta gyűjtöm a kapukat, ajtókat, kilincseket; mármint képileg. Nemcsak Zalaegerszegen örökítek meg egy-egy érdekesebb darabot, hanem bárhol, ahol járok. Konkrét tervem nem volt velük, csak – az épületekhez hasonlóan – érdekel a kopottságuk, díszítésük, meg mindaz amit ráfirkáltak, hozzájuk toldottak az évtizedek alatt. Merthogy ajtót, kaput, ritkán cserél az ember, így számtalan „réteg” …

Izmok, keblek, és más szobor-formák – Szellemi kalandozás a köztereken

Most ilyen csajosan kezdem, hogy vajon melyik szexibb: a követ emelő munkás, az Íjász, vagy netán az Ad astra? Deákot szóba se hozom, ő nem az a kategória, maradjon egyszerűen csak bölcs. Nyilván köztéri szobrokról van szó, felütésképpen zalaegerszegiekről. (Illetve ez így nem teljesen igaz, hiszen például Kisfaludi Strobl Zsigmond műveiből több példány is fut …