A vidéki kultúra nemcsak az, ami a lokalitásból fakad, hanem ami folyamatosan képes reagálni a globális hatásokra.
A kétszáz éves receptúra szerint a legkövérebb, s legédesebb mustot kell kiválasztani és hatalmas rézüstben, főzéssel sűríteni. A kihűlt mustot hordókba szemezett szőlőszemekre öntötték rá, aztán jött a fűszerezés. A mustármag, és a fehér üröm alap volt, nem is titkolták. A többi hozzávaló? Az már kicsit rejtélyesebb, változatosabb. Szegedy Róza (1775-1832; Szegedy Ignác zalai alispán …
Munkásmozgalmi emléknap, vagy a mindennapjainkat átszövő gender-kérdés ünnepélyes megnyilvánulása -e a március 8-i Nemzetközi Nőnap? Ha már egyszer megvalósult az egyenjogúság (elvileg), és tényleg összehasonlíthatatlanul több lehetősége van ma egy nőnek bármihez, mint a 19. században, vagy azt megelőző korokban, akkor miért ragozzuk még mindig ezt a témát? Az meg hogyan lehet, hogy miközben a …
Talán az óvodai tejbedara szörnyű emléke, majd az iskolában kiosztott briós/karamellás tej éveken át kísértő rémképe volt az oka annak, hogy a reggelit hosszú ideig szabotáltam. A szüleim persze próbálkoztak egy darabig mindenféle kenyérre kenhető, meg zsemlébe való akármicsodákkal. Kísérleti jelleggel édes kakaóval, teával; hisz’ nem illik üres gyomorral iskolába menni. Többnyire mégis úgy mentem. …
Csokit ettem. Megírom. Szép volt és nemes. Édes, de nem gejl, inkább kesernyés. 55% étcsokoládé, 35% tejcsokoládé és az egyéb hozzávalók: glükózszirup, cukor, marcipán, mogyoró, rum, vanília, meg cseresznyelikőr. Hazudtam: nem is csoki volt, hanem bonbon. Sőt, mi több, bonbonok. Négyféle íz, négyféle forma. Egyik rücskös, másik sima, kettő meg barázdált. Spezialitäten… die Lust am …