Nappal oktatás, éjszaka duhajkodás – A Beton kettős élete

Akár találós kérdés is lehetne, hogy vajon melyik az a zalaegerszegi kultikus hely, ahol nappal színvonalas gyakorlati oktatás és konszolidált étkeztetés zajlott, éjszaka pedig hangos mulatozás? Nyilván a legendás olai bisztróról van szó, ami a köznyelvben már a kezdetek óta “Beton”-ként él; köszönhetően annak, hogy vasbeton elemekből épült fel. Szépnek valószínűleg senki sem nevezné a …

Semleges álarc és a mászás öröme – Mégsem tűnik el a Fekvő férfi?

Néhány hete írtam egy rövid Facebook bejegyzést arról, hogy aggódom a Hevesi Sándor Színház előtti téren lévő Fekvő férfi (A színházművészet jelképe) szoborért. Pál Mihály 1961-es alkotása ugyanis nem szerepel a színházépület (és tér) átalakításának látványtervein. A bejegyzés több mint 5000 emberhez jutott el, rengetegen megosztották, kommentelték, lájkolták (amit ezúton is köszönök). Mindezek hatására nemrég …

Menjek vagy maradjak? – Köztér gondolatok marxi alapokon

Should I stay or should I go? Dilemmázhatnának magukban azok a köztéri alkotások, melyek itt rekedtek a múltból, vagyis a rendszerváltozás előtti időkből. Persze a szobrászok nem formáztak a fejükbe gondolkodásra alkalmas szervet, ezért nem agyalnak azon, hogy menjenek-e vagy maradjanak. Megteszik ezt helyettük mások. Nekem meg onnan jutott eszembe ez az eredtileg 1982-es punk …

ZalaegerSzögek és más nézőpontok – Rendhagyó „belváros észlelés”

A cím talán kissé megtévesztő, hiszen sokan arra asszociálnak, hogy egy “fotós” sétáról van szó, de ez ebben a formában nem igaz. Inkább egyfajta “kommunikációs” belvárosi kirándulás ez; még ha elsőre furcsának is tűnik a megfogalmazás. A városi terek, közterek a társadalmi kommunikáció fontos színterei. Afféle kommunikációs közegek, melyeket többféle szempontból lehet vizsgálni. A téma …

Éva presszó és a súlytalanság állapota – Kocsmasztorik a múltból

Valószínűleg soha nem jutott volna eszembe az Éva presszóról írni, ha nem bontják le az uszodát és nem kell a dózerolásról fotósorozatot készítenem. Az egyik legjobb látószög épp a nevezett presszó teraszáról nyílt, de a fényképezés pillanatában amiatt is ideális terepnek bizonyult, mert a koronavírus-járvány következtében átmenetileg bezárt a kocsma. Tehát a terasz üres volt …

Kőből formált szerelem, bronzba öntött randi – Fiatalok két korszakból

Fiatalok a Vizslaparkban, Fiatalok a Deák téren. Két korszak, két stílus, két teljesen más alkotói/megrendelői törekvés/szándék. Mégis egy ideje (elsétálva egyik vagy másik mellett), azon gondolkodom, hogy ez a két szobor, minden látszólagos különbözősége ellenére nagyon is összecseng. Mert a végső üzenet szinte ugyanaz: fiatalság, szabadság, szerelem (a kezdeti bénázásoktól az érettebb periódusig). Mindezek pedig …

A KÉPben: a Csipkeházak – Avagy falfirkák a Csipke alatt

Sosem tudom eldönteni, hogy tetszik-e, vagy egyszerűen csak természetesnek tartom, hogy a zalaegerszegi belváros egyik meghatározó épületegyüttese. (Annál is inkább, mert életkorom miatt maximum régi fotókon láthattam, hogy milyen volt a városkép mielőtt megépült.) A Csipkeházakról van szó, ami a minap ismét fókuszba került, mert a Zalaegerszeg Turizmusáért Egyesület javaslatára a települési értéktár része lett …

Boros utcából a Dalos utcába – Dombmászások a város körül

A január-február nem éppen a nagy utazások időszaka. Legalábbis nálam biztosan nem. Tudom, sokan éppen ilyenkor szeretnek egy-két hétre elrepülni melegebb éghajlatra, de nekem még sosem sikerült pont év elejére annyi pénzügyi erőforrást tartalékolnom, hogy ezt megtehessem. Másrészt meg teljesen biztos vagyok benne, hogy a szervezetem sima átverésnek minősítené a jutalom meleget, és sokkot kapna …

Szőnyegporoló-állvány blues – Régi idők elhanyagolt utcabútorai

Az úgy volt, hogy tavaly májusban lázas betegen elaludtam a nappali kanapéján. Mögöttem nyitott ablak. Valamivel később ütemes puffogásra ébredtem. Ismerős volt a zaj, bár eléggé lehetetlennek tűnt, hogy valaki még tényleg ilyet tesz; szőnyeget porol, napsütéses tavaszi délelőttön. Ahelyett, hogy élvezné a friss levegőt, a többit meg rábízná a mosodára… és nem zavarna a …

A KÉPben: a zalaegerszegi Landorhegy

Beszéljünk egy picit a Landorhegyről. Már csak azért is, mert nekem ez a városrész sokáig kiesett a “vonzáskörzetemből”. Ahhoz képest, hogy zalaegerszegi vagyok, túl sok időt nem töltöttem el a környéken. Sem olyan rokonom, barátom nem élt itt, aki miatt gyakran jártam volna erre, vagy mondjuk nyári szünidők alatt a házak között csatangoltam volna. A …