„Folyékony szerelem” és kiábrándulás – Badacsony-fíling és borturizmus

A Római út alá nem megyünk! – határoztuk el végérvényesen. A megérkezést követő fagyizást és a búcsúkávét leszámítva sikerült is betartani a fogadalmat; illetve boltba „lejártunk” reggeliért, mert más élelmiszerüzlet sajnos nincs az említett Római út közelében. A rablósort viszont sikerült messze elkerülni. Hogy erre miért volt/van szükség, arról majd később. Az elmúlt évtizedben elég …

„Romlás virágai”: pusztuló pincék a szőlőhegyeken. Avagy miért nem járunk kapálni?

A nagymamák meghalnak, a pincék eltűnnek. Kihalóban van egy életforma; a Nyugat-Dunántúl dimbes-dombos tájaihoz köthető „hegyre járás”. Egy-egy bicikli- vagy gyalogtúra alkalmával évek óta figyelem a lassan enyészetté váló pincéket, régi présházakat. Számos helyen a természet már teret is hódított az egykori épített környezet helyén. Néhol a romokat sem látni a buja növényzet mögött. Máshol …

Rajna part üvegpalotákkal – Csokimúzeum és party-negyed Kölnben

Nem vagyok egy tipikus turista, általában gyorsan elkerülöm az útikönyvek által ajánlott nevezetességeket, és saját utamat járva teszek kisebb felfedezéseket egy-egy idegen városban. Így volt ez legutóbb Kölnben, Németország negyedik legnagyobb városában is. Nem időztem a sokat emlegetett kölni dóm előtti téren, és nem mentem be a gótikus katedrálisba. Persze a tornyok többször is megihlettek, …

Opatija: valóság és romantika

Opatija, vagy Abbázia? Lényegében mindegy, hiszen ugyanarról a horvátországi településről van szó. (Opatija a horvát név, ami apátságot jelent, Abbáziának pedig az olaszok és a németek hívták már a 19. század óta.) Míg az előbbi név inkább a realitást jelenti, az utóbbi egyfajta romantikus, századelős érzést kelt. Nem véletlenül. Turista-csalogató strandrendszer  A Rijekától (Fiume) mindössze …