Éva presszó és a súlytalanság állapota – Kocsmasztorik a múltból

Valószínűleg soha nem jutott volna eszembe az Éva presszóról írni, ha nem bontják le az uszodát és nem kell a dózerolásról fotósorozatot készítenem. Az egyik legjobb látószög épp a nevezett presszó teraszáról nyílt, de a fényképezés pillanatában amiatt is ideális terepnek bizonyult, mert a koronavírus-járvány következtében átmenetileg bezárt a kocsma. Tehát a terasz üres volt …

Bunkertúra a Csepel Művekben – Légoltalmi kiképzés, szimulációval

Néhány hete polgári védelmi kiképzésen vettem részt, Csepelen. Papírom is van róla. Az igazolást kiállító szerv nem más, mint a Csepeli Erőmű és Szolgáltató Üzemek Polgári Védelem Parancsnoksága. Most villoghatnék vele, hogy hú, de kemény csaj vagyok (nem vagyok): volt rohamsisak a fejemen, ráadásul eltöltöttem néhány órát egy légoltalmi óvóhelyen, ahol a mennyezetről és a …

Szőnyegporoló-állvány blues – Régi idők elhanyagolt utcabútorai

Az úgy volt, hogy tavaly májusban lázas betegen elaludtam a nappali kanapéján. Mögöttem nyitott ablak. Valamivel később ütemes puffogásra ébredtem. Ismerős volt a zaj, bár eléggé lehetetlennek tűnt, hogy valaki még tényleg ilyet tesz; szőnyeget porol, napsütéses tavaszi délelőttön. Ahelyett, hogy élvezné a friss levegőt, a többit meg rábízná a mosodára… és nem zavarna a …

Május 1. Dunaújváros – Majális nutellás-banános palacsintával

A helyszín autentikus, az ünnep már nem. Nincs felvonulás, se sör-virsli akció. Lenin szobra a város múzeumának kőtárában pihen, limlomok közt; bár még áll, nem dőlt el. Ennyi jár is a régmúlt idők, meg a ház szellemének, hiszen pártszékháznak épült annak idején, nem múzeumnak. Aratók A „vasmű” parkolója tele van autókkal: igen, manapság munkaszüneti napon …

Helló Krakkó, Good bye Lenin (II.) – Nowa Huta, hutnikok és (át)alakuló szocreál

Nowa Hutát mindenképpen ajánlom – írta e-mailben az egyik barátom Lengyelországban élő barátja. De egyből mentegetőzésbe is fordult a mondat, hogy talán inkább csak a „szocreál szerelmeseinek” (abból is a hardcore-oknak). Meg különben is, lehet, hogy ez csak neki érdekes…szakmai ártalom, és a többi. Tévedett ez az ismeretlen ismerősöm, mert az efféle hardcore-ra vevő vagyok …

Bauhaus és ál-Bauhaus nyomában – Miért is jók a városi séták?

Eredetileg nem terveztem, hogy a KulTour-Vidéken budapesti történésekről is beszámolok. Most mégis kivételt teszek, mert egy olyan kezdeményezésről (illetve kezdeményezésekről) van szó, amit egyrészt kisebb városokban is el lehet indítani, másrészt a főváros alaposabb megismerését szolgálja. Ráadásul nem unalmas, szájbarágós módon, hanem a kíváncsiságra, titkokra és a felfedezés örömére alapozva. Az utóbbi években egyre népszerűbbek …